A családi fáma egy nagymamáról szól, aki ismerte a füvekkel való gyógyítás titkait. Bori néni a kiegyezés előtt, 1865-ben született, és egy kis észak-magyarországi faluban, Sajókazincon élt. A beteg emberek hozzá szaladtak tanácsért, szárított vagy friss növényekért, melyeknek hol a teája, hol a friss nedve bizonyult hatásos gyógyírnak. Hagyománya volt már ennek, hiszen Bori néni anyja, nagyanyja is így gyógyított azelőtt. Minden falunak, kis közösségnek megvolt akkoriban a javasasszonya. Tudásukat nemzedékről nemzedékre, kézből kézbe adták, ki tudja, mióta halmozódik az, talán évszázadok óta. Benne van a nép bölcsessége, tapasztalata, amit saját kárán és a maga hasznára tanult. Kilenc unokája volt Balogh Bori néninek, köztük is Gyurka a legelevenebb. Mikor már elég nagy volt, hogy hasznát vegye a nyári gyűjtésnél, vitte magával. Így tanulta a kisunoka apránként a szigorú tekintetű és hirtelen kezű nagymamától, melyek a gyógyító növények, melyiket mire lehet használni, mikor és hogyan kell szedni őket. Munka volt ez, nem is kevés, mindennapi tanulás. Bori néni 1942-ben halt meg, akkorra mindent megtanított az élénk eszű fiúnak. Így lett később belőle gyógyító füvesember.

 

Él valahol a Bükk rejtekében egy varázslatos, öreg füvesember, aki úgy ismeri a gyógynövényeket, mint ahogy ma már kevesen. Gyerekkora óta járja az erdőket, gyűjti a gyógyító növényeket, melyek készségesen feltárják neki titkukat. Nagymamájától, a mindentudó javasasszonyától tanulta, melyik növény mire való. Több mint 150 féle gyógynövényt ismer és alkalmaz. Gyógyteái számtalan bajra, nyavalyára adnak enyhülést, köztük a cukorbetegségre is. Különösen az utóbbi tüneteit enyhítő teakeverék miatt vált ismertté a neve, még az óceánon túlról is érdeklődnek utána a betegek. Gyuri bácsi ha épp nem a Bükkben barangol, akkor a gyógynövények hatásairól tart előadást az ország másik szegletében. Vagy könyvet ír a tapasztalatairól, esetleg egészségnaptárt szerkeszt. És hogy a tudás ne vesszen kárba, tanítja Zsuzsa lányát, hogy majd ő vigye tovább az apai, dédnagymamai, szépanyai örökséget.

 

A következő generációt képviseli Gyuri bácsi lánya, Zsuzsa. Gyerekkora a természet szeretetének és tiszteletének jegyében telt el, édesapjától megtanulta a gyógynövények szeretetét, alkalmazásukat. Bár régen elköltözött a családi fészekből és évek óta külföldön él, a szellemi örökséget továbbra is hűen ápolja.

forrás wikipédia